Gyors áttekintés azokon a szempontokon, amiket az ifjak figyelembe vesznek, vagy figyelembe kellene venniük pályaválasztáskor, a jogi végzettségre specifikálva, hogy miért (ne) menjen jogásznak:
(A bejegyzés célcsoportja első sorban azok a kb. 16-22 éves fiatalok, akik még pályaválasztás előtt állnak. A cég, ahol dolgozok sok egyetemista diákmunkást is alkalmaz, akik életkorban a legközelebb állnak a potenciális joghallgatókhoz. A HR-eseink esküsznek rá, hogy tényleg más dolgokat értékelnek a mai fiatalok (Y és Z generáció), amit megértek. 18-25 évesen nekem is mások voltak az elvárásaim, mint ma, úgyhogy egy kicsit átalakítottam a sorrendet)
1. Flow
2. Előrelépés
3. Rugalmasság a munkahelyben
4. Munkakörnyezet
5. Szexiség
6. Fejlődési lehetőség
7. Pénz
8. Társadalmi megbecsülés
9. Stressz-faktor
10. Nem volt jobb ötletem/nem vettek fel máshova
11. Nyelvtudás
A sorrend nyilvánvalóan mindenkinél egyéni. A HR-esek meglátása alapján a fiatalok is válaszolnak a munkapiaci konjunktúrára, ill. ők válaszolnak csak igazán. A konjunktúra legfőbb oka az, hogy sok olyan pálya nyílt meg a fiatalok előtt, amivel külföldön is érvényesülni tudnak, ezért a jogászi szakma is speciális helyzetbe került. Elvileg a hazai és a külföldi munkáltatók közt ebben a szakmában nincs verseny, mivel a magyar jogi diploma elenyésző mértékben hasznosítható külföldön, ugyanakkor mégis hiány van. Sok a fiatal pályaelhagyó, akik a jogi végzettségük ellenére mégis külföldön vállalnak munkát, ennek azonban az az ára, hogy nem a szakmájukban helyezkednek el. Gyakorló pályáztatóként állíthatom, hogy itthon a jogászok közül ugyanúgy nehéz megtalálni és megtartani egy alkalmas jelöltet, azaz a tendenciák a jogi szakmába is begyűrűztek, ezért a pályaelhagyóknak is javaslom, hogy először adjanak még egy esélyt a hazai munkahelyeknek és nézzenek körül itthon még egyszer.
Egyrészt a személyiség, másrészt a munkapiaci lehetőségek konfliktusa a pályaválasztás. Jó esetben a két dolgot szépen összhangba lehet hozni, ezért érdemes tájékozódni egy-egy pályát illetően. Ellenkező esetben minden nap egy nyűg lesz, ami az egész életét elronthatja az embernek.
Az egyes pontokat szép sorrendben számba veszem majd, amivel remélem, hogy segíthetek a leendő kollégáknak abban, hogy a számára megfelelő helyet találja meg, vagy inkább próbálkozzon mással.
Összegzésként elárulhatok egy titkot: a jogászi szakmát első sorban azoknak ajánlom, akik képesek egy írott szövegben elmélyedni, és értelmezni azt. Szeretnek és tudnak véleményeket ütköztetni, érvelni a sajátjuk mellett. Képesek tanulni a hibáikból, elemezni azokat és ezzel is fejlődni. Mindemellett annyira sokféle munkát lehet jogászként végezni, hogy ha elsőre valamelyik szakterület nem jött be, vagy valamilyen munkakörnyezet nem passzol az egyéni elvárásoknak, van lehetőség váltani szakmán belül is.
JD