Régóta ámulattal nézem a bitcoin dilit. Először a hihetetlen felfutását. Majd a felfutást övező médiavisszhangot, ahol az általam hallott felszólalók úgy kerülték a mélyebb ismeretek átadását, mint macska a forró kását. Érdekelt, ezért igyekeztem utánanézni annak, hogy mi is az a bitcoin, illetve az annak alapot adó blokklánc (block-chain, vagy blockchain) technológia.
Mezei jogászként bevallom nem sokra jutottam, mert a magyarázatokat, leírásokat nem igazán értettem. Három verzió lehetséges: a) tök hülye vagyok ehhez a témához, b) nem jók a magyarázatok, c) nincs is amit el lehetne magyarázni. Gyanítom mindegyik egy kicsit.
Aztán ugyanilyen látványos volt az összeomlás is. Ahogyan az elején hatalmas pénzek keletkeztek, úgy vált később ennek a temérdek pénznek egy része füstté. Jelenleg az árfolyama áll, mint a cövek.
Ugyanígy bámulattal néztem, hogy az előállításukhoz szükséges infrastruktúra kiépítésébe milyen irdatlan erőforrásokat ölnek bele és, a csúcson ez milyen módon képes befolyást gyakorolni a világgazdaságra, csak a bányászathoz szükséges eszközök iránti kereslet felfutásával. A híradások mindenhol arról szóltak, hogy ez az új pénz, ami forradalmasíthatja az élet összes területét, a banki szolgáltatásoktól, az ózonjukig. Később, amikor néhány baljós előjel, vagy kritika felmerült, akkor azzal hessegették el az aggodalmakat, hogy azért nem dőlhet be, mert a mögöttes technológia annyira forradalmi és mindenre használható, hogy önmagában is képes az értékét legalább egy bizonyos szinten megőrizni.
Jogászként először is az ütötte meg a fülemet: a bitcoin pénz (innentől inkább a kriptovaluta kifejezést használom). A második dolog az volt, hogy mint pénzt, milyen tranzakciók lebonyolításához használják.
Számos olyan fogalmi elemet lehet találni, amitől pénz lesz valamiből, vagy pénzként működik, de a legfontosabb, az általános csereeszköz funkciója. Magyarul ez azt jelenti, hogy a pénzt bármire be lehet cserélni. Én hozzátenném még azt a nagyon sokszor kifelejtett fogalmi elemet, amitől egy potenciális pénzből valódi pénz lesz, hogy nem csak képes csereeszközként funkcionálni, de ténylegesen erre is használják. Itt viszont a bitcoin, de különösen az egyéb kriptovaluták a pénzként való használattól nagyon távol kerültek, két kivétellel.
Miért kezdenek el valamit használni pénzként? Nyilvánvalóan azért, mert valamiben előnyösebb a felhasználónak, mint valamilyen korábbi csereeszköz.
Az intenzív árfolyam-emelkedés időszakában sok hirdetésben jelent meg, hogy kriptovalutát is elfogadnak, de kíváncsi lennék rá hogy még mindig elfogadják-e? A kriptovaluta elfogadását az árfolyamának intenzív emelkedése generálta, ami érthető volt, mert ebben az időszakban, amikor, ha valaki volt olyan hülye, hogy a kajáját kriptovalutával fizette, akkor kéttel később az egész családot meghívhatta volna ugyanannyiból. A forgalom elfogadói részét első sorban azzal a legális várakozással lehetett tehát magyarázni, hogy ha egy szolgáltatásért kriptovalutával fizetnek, akkor azzal nem csak a szolgáltatás értékét fizetik ki, hanem jó adag extraprofit emelkedésre is szert lehetett tenni.
Van azonban a kriptovalutáknak egy másik, de elég aggasztó "előnye" is, mégpedig a rendszer mögötti anonimitás, amivel a tranzakciók szereplői titokban maradhatnak. A hivatalos magyarázat az, hogy a használók aggódnak a mindenbe beavatkozó állam, és a bankok miatt a magánszférájuk sérthetetlenségébe való beavatkozás miatt. A gáz, hogy valóban ez az ok, csak éppen a használók egy része nem attól fél, hogy valamelyik állam, vagy pénzintézet tudomást szerez arról, hogy milyen állólámpát vett szülinapra az asszonynak, hanem ennél általában húzósabb ügyletek nyomát kívánják eltüntetni vele. Az említett ügyletek közül, még az adóelkerülés a legenyhébb. Szóba jöhet a drog és a fegyverkereskedelem, pénzmosás, ill. más illegális ügyletek finanszírozása is. Mivel az állami tisztviselők, hatóságok, bűnüldöző szervek állományában sem mindenki tökfilkó, azonnal beindult az ő részükről is a gépezet, hogy ezt a forgalmat valamilyen módon ellenőrizzék. A forgalom visszaesésével ez valamelyest talán csökkent, ők sem fordítanak erre akkora erőforrásokat, de azért nem fejezték be. Ahol lemondanak az ellenőrzés lehetőségétől, ott komoly esélye van annak, hogy megtiltják a használatát. Amibe pedig sok kriptovaluta tulajdonos nem gondol bele, hogy az illegális ügyletek árnya az egyébként legális ügyletekre is rávetül, különösen ott, ahol sok kriptovalutát realizálnak valódi pénzre.
A fentiek azonban szerintem nem változtatnak azon, hogy a forgalomban levő kriptovalutáknak csak egy nagyon kis része funkcionál valóban pénzként, csere-, vagy fizetőeszközként.
A jelenleg használt fizetőeszközökhöz képest további előnyét nem látom. A mai technikák mellett megoldható az, hogy nyomtatott pénz helyett valami mással fizessünk. A kriptovaluta sincs semmivel nagyobb biztonságban egy kriptopénztárcában, mint egy bankban, sőt, az anonimitás miatt a lopás esetleges felgöngyölítésére is minimális az esély.
A blokklánc technológia kihasználását a fejlesztők is folyamatosan keresik, mert a pénzként használható algoritmussal kapcsolatban a kételyek jelenleg erősebbek, mint a támogató tények. Az egyik ilyen lehetőség az ún. „okos szerződések” terepe. Az ezzel kapcsolatos aggályaimat röviden úgy tudnám összegezni (igyekszem később hosszabban is kifejteni), hogy a szerződések okosságát sokan szerintem alaposan félreértik, az hagyományosabb és különösen a blokkláncok fenntartásához szükséges irgalmatlan energia bevitel nélkül is megoldható.
A magam részéről a technológia előnyét leginkább a decentralizáltságából adódó független hitelesítési potenciáljában látom. Amennyiben persze elhisszük azt, hogy egy tényt igazoló adat egy közjegyző helyett jobb helyen van egy általunk ismeretlen személy által megalkotott, fenntartott, üzemeltetett olyan rendszerben, melynek a működése az átlagember számára átláthatatlan. A technológia kitalálója a homályban maradt. Volt már, aki jelentkezett, hogy ő volt az, de róla kiderült, hogy szélhámos és Elon Musk sem ismerte még be, amit kétlek, hogy ne tett volna meg, ha bármi köze lenne hozzá. Azon viszont nem lennék meglepődve, ha valamilyen hárombetűs szervezet – mindenki gondoljon arra, amelyikre a beállítottsága alapján akar – lenne a fejlesztő és a bába egy személyben.
No ennyit az anonimitásról és a lekövethetetlenségről.
Szeretettel:
JD