Az összefoglalóban külön pontként szereplő szempontokat összevontam, mert szinte szinonimaként használják, bár erősen eltérő fogalmak. Sőt, szoros kapcsolatban állnak a SIKERESSÉG fogalmával is, mint afféle előfeltétele annak. Minden bizonnyal emiatt bír olyan nagy jelentőséggel a fiatalok körében, mivel ismereteim szerint a fejlődési és előrelépési lehetőségek hiánya előkelőbb helyen szerepel a felmondási okok közt, mint a fizetés. (Bár néha az az érzésem, hogy az „elment a kedvem az egésztől, bunkók és/vagy unalmasak, büdösek vagytok stb.” című válaszok helyett is ezt mondják). [A posztban fejlődésnek első sorban a tudásszint emelkedését, tekintem, de szó lesz egyéb szempontokról is, míg előrelépésnek a beosztásbeli, pénzbeli előrelépést tekintem alapnak]

(Egy előző bejegyzésemben sorba vettem azokat a szempontokat, amiket a pályaválasztóknak szerintem érdemes átgondolniuk, mielőtt döntenek egy-egy hivatás mellett. Mint ígértem, ezeket a szempontokat részletesen is kielemzem)

A három elem, elvileg együtt mozog, ill. jó esetben a sikerélményt okozó előrelépést, bizonyos fejlődés előzi meg. Sokszor érezheti úgy valaki, hogy megakadt az előrelépésben, annak ellenére, hogy fejlődött és ezért nem sikeres. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, hogy tényleg fejlődött-e, és ha igen, miért nem érkezik a várt előrelépés.

Eredetileg a három fogalmat külön-külön néztem volna át, de talán szemléletesebb, hogy az egyes stációkban mivel segíthetjük magunkat, ezért az időrendi elemzést választottam – szigorúan szubjektív és saját tapasztalatokon alapuló szempontok szerint.

Kezdjük az elején

A sikerélményt alapvetően egy jó karrier alapozza meg, aminek a felépítését nem lehet elég korán elkezdeni. Ha egy kicsit elaludtál ezzel (vagy a szüleid aludtak el és úgy nőttél fel mint a csalán), akkor még nincs veszve minden, de sokkal nehezebb lesz hidd el, a saját káromon is okulva mondom.

Középiskola

Bár nincs középiskolás gyerekem, a kollégáktól eleget hallok a mai fiatalok elé állított követelményrendszerekről. A most korosztály különös viselkedését lehet az alapozza meg, hogy olyan stresszhelyzetekkel találkoznak már tizenéves koruktól, mint amikkel én, aki a hetvenes évek elején születtem, csak az egyetemen szembesültem. Azon túl, hogy nem lesz olyan meglepő nekik a jövő, egy fiatal fej szétstresszelésének semmi értelmét nem látom.

A középiskola több szempontból is nagyon fontos életszakasz. Egyrészt a jó tanulmányi eredmény nagyban megkönnyítheti az egyetemre való bejutást (még akkor is fontos, ha szülőknek amúgy van pénzük fizetős helyre, de egyik napról a másikra alakulhat úgy, hogy később nem lesz – én is így jártam, ezért kellett elmennem az egyetem alatt dolgozni). Másrészt lehetőség van elsajátítani olyan készségeket, amire később már annyi idő sem lesz, mint most. Ilyen az idegen-nyelvtudás és a titkos javaslatom: a magyar nyelv és irodalom. Nem csak azért, mert állat bénán néz ki, ha jogász létedre kevered Adyt és Petőfit, de munkánk során minden nap a magyar nyelvvel foglalkozunk. Nyelvek közül az angol ma már elengedhetetlen, már csak önvédelemből is, mert divattá vált egy üzleti tárgyalás során félig angolul hablatyolni. Az más kérdés, hogy aki kalendár rikvesztet szendel, egy kikoff mítingről, hogy megbeszéljétek a sedjult (ízlés szerint szkeddzsölt), attól jobb menekülni.

Egyetem

Először is kérdés lehet, hogy melyik jogi egyetemet válaszd? Az egyetemeket a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján szokták rangsorolni. Én nem sokat teszek a rangsorra, bár minden bizonnyal a hallgatók javát szolgálja, ha versenyeznek. Sajnos egy pályázaton nem garancia arra, hogy nem az adott jelentkező az egyik olyan alak, akinek a sikeres diplomája mindenki számára rejtély volt.

Az egyetem mind a fejlődés, mind az előrelépés alapja. Itt tanul meg valaki igazán tanulni és itt szerezhet az előrelépéshez megfelelő ismereteket, ismeretségeket.

Nem újdonság, hogy az egyetemen teljesen más mértékegysége van az elsajátítandó anyagnak, mint a középiskolában. Más a tanulás rendszere is, mert első sorban a vizsgákon kell jól szerepelni, ami nem mindenkinek fekszik. A középiskolában nagymenők, az egyetemen nem mindig tudják tartani a szintet és fordítva. Minden esetre az írott anyag elsajátításának elsőrendű helye, de gyakorlati tudásra is szert lehet tenni, főleg, ha olyan tanár óráira jársz, aki a „civil” életben is sikeres.

NAGYON FONTOS A CÉLIRÁNY KIVÁLASZTÁSA! Érdemes már az egyetem alatt gondolkodni azon, hogy milyen irányba szeretnél továbblépni és azon a területen jó jegyeket szerezni, vagy valamilyen egyéb képzésben, kollégiumban részt venni. Az önéletrajzban is jól mutat egy kifejezetten a pályázott állásnak megfelelő orientáció bemutatása és a tudás is a tiéd marad. Legalább ilyen fontos, hogy utánanézz annak, hogy az érdeklődéseddel hol fogsz tudni majd munkát vállalni, mert a későbbi váltás néha nagyon nehéz lehet.

Az egyetem jó esetben megtanít egyfajta jogászi gondolkodásra is, ami számomra abban áll, hogy képes legyen valaki a kásahegyből a lényeget kibányászni. VIGYÁZAT: a jogászokat első sorban problémamegoldónak alkalmazzák, a túlzásba vitt tudományoskodás viszont egy olyan irányba is elviheti a gondolkodást, amikor a lényegből kásahegyet csinálsz.

EGYEDÜL NEM MEGY, vagyis igen, csak lassabban és nehezebben. A jövendőbeli kollégáiddal tanulsz együtt, vagy ők tanítanak. A szakmai előrelépés egyik kevéssé hangsúlyozott, de nagyon fontos segítője, hogy ismerősöket, támogatókat szerezz. Az egyetem erre is kiváló hely. Én nem különösebben foglalkoztam ezzel, inkább a bulizással, bár hozzáteszem az ismeretség beszerzésének ez is jó terepe lehet, kivéve, ha mindenki alkoholistaként fog tekinteni rád – ezzel vigyázz!!!

Lehet meglepő, de szkeptikus vagyok a tanulmányi eredményekkel kapcsolatban is. A summa cum laude kollégák egy része az eredményét kizárólag annak köszönheti, hogy éjjel nappal tudott tanulni. Ez akár szép dolog is lehetne, de a való világban nem sok esélyed lesz egy héten keresztül napi tíz órában készülni egy feladatra, emiatt sokan kinyúlnak közülük. Az első csalódás pedig olyan pofon nekik, amivel még nem találkoztak, mert minden addigi vizsgán átmentek.

Munkahely

Sokan az egyetemről kikerülve úgy érzik, hogy semmit sem tudnak és semmit sem érnek. Ez természetesen nincs így, mert a laikus munkatársakkal ellentétben, az írott anyag átfogó ismerete mellett elvileg felvérteztek némi jogászi látásmóddal is (ld. fentebb). A munkahely is kiváló hely a szakmai fejlődésre, és az előrelépésre, itt azonban már inkább témakörök szerint írok.

Önképzés

Azzal, hogy alaposan utánanézel a kapott feladatoknak, rengeteget lehet tanulni. Ne csak az elintézéshez szükséges mértékben nézz utána! A jogászi szakma kifejezetten alkalmas az önképzésre, mert a szabályok nyilvánosak és általában a joggyakorlathoz is könnyen hozzá lehet férni. A mondás szerint más kárán tanul az okos, amihez annyit teszek hozzá, hogy eddig nem túl sok okos emberrel találkoztam. A saját munkával szerzett ismeretek azonban jobban bevésődnek, amik összességét aztán tapasztalatnak is lehet nevezni.

A fejlődés legjobb hajtóereje a leégéstől való hiú félelem. Az egyetemen még lehet, hogy poén volt az, hogy a lehető legkevesebb befektetett munkával élje túl valaki az öt évet, de a munkahelyen már nem egy hallgató vagy, akinek sokat elviselnek, hanem alkalmazott, munkatárs stb., akinek a helytállására számítanak. Ha nem teszed oda magad, jobb esetben lustának, rosszabb esetben hülyének tartanak majd, ami levakarhatatlan bélyeg lehet később. Akiben nincs meg az ilyenfajta igényesség a munkája iránt és az ehhez kapcsolódó önképzési kényszer, az vagy meg fog rekedni valamilyen alacsony szinten, vagy valamilyen más módot kell találnia az előrelépésre és a sikerre.

Az önképzés legfőbb erénye, hogy nem kerül semmibe, legfeljebb az idődbe. Hátránya, hogy nincs sorvezető, kicsit magadra vagy hagyva, de semmi nem zárja ki azt, hogy az önképzés keretén belül egy tapasztaltabb kollégától, vagy a témát jól ismerő szakembertől is segítséget kérj.

Az önképzésnek folyamatosnak kell lennie, mert még egy jól ismert jogterületen is jöhet jogszabályváltozás, amihez alkalmazkodni kell.

Jogi szakvizsga: Az önképzés egy sajátos formájaként tartozik ebbe a posztba, mivel kötelező, de elismert eredmény. Bizonyos jogászi munkát (ügyvéd, ügyész, bíró, jogtanácsos) nem lehet nélküle végezni. Az önképzésen túl egyfajta alkalmassági vizsga szerepet is betölt.

Posztgraduális képzések, továbbképzések

Egy jó minőségű képzés még akkor is jó, ha nem kifejezetten a munkához kapcsolódik, hanem mert személyesen érdekel. Amellett, hogy az egyetem előnyei is benne vannak, a jó képzéseknek lehet egy plusz előnye, hogy megismertetnek olyan határterületekkel (adott esetben nem is csak jogi ismeretekkel), amire az önképzés keretében vagy nem is gondoltál, vagy az ismeret nem volt olyan könnyen hozzáférhető.

Hátránya, hogy pénzbe és időbe kerül.

Konferenciák

No ennek viszont azon túl, hogy az előadók megélnek belőle kevés értelmét látom. Különös vadhajtásai a konferenciáknak azok, amik valamilyen kreditpontokért mennek. Én csak az álomkórral küzdök mindegyiken. Pofavizitre is alkalmatlanok, mert mindig azok beszélgetnek egymással, akik egyébként is együtt dolgoznak, akkor meg minek. Unalmában meg mindenki a kirakott kaját majszolja, amitől még jobban elálmosodik és felpuffad.

Előrelépés a munkahelyen

PC verzió: Itt sajnos egyáltalán nem lehet általánosítani, mert ahány munkahely, annyi előrelépési rendszer van. Természetesen a tehetség és a szorgalom meghozza a gyümölcsét.

Valós verzió: Tetszik vagy nem, de az átlagemberek számára van egy plafon, amit nógrádi bányász felmenőkkel rendelkezve tehetséggel és szorgalommal (ja meg jó sok idővel) el tudsz majd érni, de még ezt se mindig. Kell valami plusz az lőrelépéshez, amik lehetnek:

-          Szerencse: ez elég esetleges.

-          Felfigyelnek a kiválóságodra: nem sok ilyet láttam élőben. Amire valóban felfigyelhetnek, ha minden ügyedet megoldod, mert arra van szükség.

-          Munkahelyváltás: első sorban a szorgalmas kis hangyáknak jelenthet menekülési utat a dobbantás valami jobb helyre, ahol vagy több a fizu, vagy kevesebb a munka.

-          Sávváltás: pl. ügyvédből nagyvállalati terepre, vagy vissza. Itt azért sok a rizikó, mert a múltat is félredobod, anélkül, hogy a jövő biztos lenne.

-          Nyalizás: nagyon hatékony előrejutási módszer, csak gyomor kell hozzá.

-          Támogató: a két szép szemedért nem nagyon fogja senki egyengetni a karriered, ezért a támogatóként megjelenő illetők inkább az alábbi kategóriába sorolandók: szerető, bűntárs, üzlettárs. Belátható, hogy ebben van némi rizikó.

-          Leépítések, átszervezések: a szerencsénél is lehetne tárgyalni, de annál gyakoribb. Persze csak akkor esély az lőrelépésre, ha nem téged építenek le.

-          Valami olyat tanulsz ki, ami később sokat ér: ez azért több mint a vakszerencse. Néha elég egy jogszabályváltozás, hogy a tudásod keresetté váljon.

-          Elvállalod azt, amit más nem: ez a szorgos munka és az előző pont egy sajátos célzott egyvelege. Nem biztos, hogy beérik, de ilyennel már sokszor találkoztam.

JD